Az Albertinaban a gyujtes, a politika es a muveszeti ujitas evszazadai ma is alakitjak, hogyan tekint Becs onmagara.

Joval azelott, hogy a latogatok modern kiallitasokra vartak volna itt sorban, az Albertina arisztokrata lakhely es dinasztikus reprezentacios ter volt. Az epulet Becs varosszerkezete egyik legerosebben szimbolikus pontjan all, kozel a csaszari hatalomhoz, az udvari ceremoniakhoz es a kulturalis presztizs tengelyeihez. A 18. szazad vegen Szasz Tescheni Albert herceg es Maria Krisztina fohercegno olyan rezidenciava formalta a helyszint, amely nem csupan statuszt, hanem tudatos intellektualis onkepet is kifejezett, ahol a gyujtes politikai es kulturalis megszolalasforma lett.
Ezt az eredetet az teszi kulonosen izgalmassa, hogy sosem puszta diszitesrol szolt. A rajzok es nyomatok gyujtese mar koran komoly tudomanyos ertekkel birt, es ezzel az elhivatottsaggal alapozodott meg az Albertina kesobbi jelentosege. Ezek a serulekeny lapok, amelyek gyakran kevesbe latvanyosak, mint a monumentalista olajfestmenyek, a legintimebb nyomait orzik a muveszi gondolkodasnak. Ebben az ertelemben az Albertina tortenete egy eros modern gondolattal indul: a vazlat, a vonal, a kiserlet es a muvesz kezenek kereseset erteknek tekinteni mar a vegso mestermu elott.

Az Albertina megertesehez magat Becset is erteni kell: olyan varost, ahol a diplomacia, a zene, az epiteszet es a gyujtesi kultura melyen osszefonodott. A Habsburg korban a muveszet egyszerre tobb szerepet toltott be. Hatalmat jelenitett meg, muveltseget mutatott, szovetsegeket erositett, es a birodalmi kifinomultsag kepet formalta. A gyujtemenyek ezert nem maganhobbinak szamitottak, hanem legitimacios es emlekezetpolitikai eszkozoknek.
Ebben a kozegben az Albertina olyan helye valt, ahol a szakertoi tekintetet modszeresen gyakoroltak. A muveket megszereztek, rendeztak, tanulmanyoztak es ertelmeztek, olyan figyelemmel, amely mar elorevetitette a modern muzeumi gyakorlatot. A gyujtemenyt formalo udvari kornyezet mellett legalabb ilyen fontos volt azok kivancsisaga, akik hittek abban, hogy a rajzok es nyomatok nagy civilizacios torteneteket kepesek elmondani. Ez a presztizs es kutatas kozti egyensuly ma is az intezmeny identitasanak magja.

Sok nagy europai muzeumhoz hasonloan az Albertina is hosszu atalakulas soran lett dinasztikus birtokbol nyilvanos kulturalis intezmeny. Ez a valtozas nem egyik naprol a masikra tortent. Politikai torzulasok, intezmenyi reformok es a nyilvanossagrol alkotott elkepzeles atalakulasa formalta. Ahogy a birodalmi rendszerek visszahuzodtak, a korabban elit korokre korlatozott gyujtemenyek fokozatosan kozos varosi eroforrassa valtak.
A szelesebb kozonseg fele valo nyitas meghatarozo fordulatot jelentett a kulturalis tortenetben. Nem csupan a hozzaferes valtozott, hanem a muvek tarsadalmi szerepe is: amit korabban kevesen lathattak, ma diakok, csaladok, utazok es kutatok tanulmanyozhatnak, vitathatnak es elvezhetnek. Az Albertina egyszerre lett archivum es talalkozasi pont: orzi az orokolt ertekeket, kozben uj nyilvanos jelentest termel.

Az Albertina grafikai gyujtemenye vilagszinten az egyik legnagyobbra tartott, es ennek jo oka van. A rajzok es nyomatok ritka tisztasaggal mutatjak meg a muveszi folyamatot: a hezitalast, a modositasokat, a vonal nyomasat, a kez sebesseget es a szandekot. Ami a kesz festmenyen gyakran eltunik, az a papiron meg lathato marad. Itt a muveszi gondolat szinte beszelgeteskozelsegbe kerul.
A gyujtemeny evszazadok alatt olyan anyagga nott, amely technikak, hordozok es esztetikai hangsulyok valtozasat terkepezi fel. Reneszansz pontossag, barokk teatralitas, 19. szazadi kiserletezes es modern toredekesseg egyszerre van jelen benne. A kutatok szamara az ilyen allomanyok nelkulozhetetlenek az attribuciohoz es a hatastortenetekhez; a latogatok pedig egy ugyanilyen fontos ajandekot kapnak: azt az erzest, hogy a muvesz elso szikrajahoz allnak kozel, nem csupan a veglegesitett eredmenyhez.

Az Albertinat gyakran ikonikus nevekkel azonositjak, valodi ereje azonban a hires muvek es a gondosan felepitett kuratori gondolkodas dialógusaban rejlik. Egy kiemelkedo darab uj melyseget kap, ha elokeszito tanulmanyok, kevesbe ismert kortarsak vagy tematikus ellenpontok melle kerul, amelyek megvilagitjak a tortenelmi kontextust. Itt valik lathatova a kuratori intelligencia.
Az Albertinaban a szakertoi szemlelet nem all meg a csodalatnal. Hozzatartozik az attribucios vita, a proveniencia kutatas, az allagmegorzes tudomanya es olyan kiallitastervezes, amely egyensulyt tart a kozonsegbarat ertelmezhetoseg es a tudomanyos pontossag kozott. Az intezmeny tekintelye nem csak abbol fakad, hogy mije van, hanem abbol is, hogyan ertelmezi es adja tovabb ezt az orokseget minden uj nemzedeknek.

A 20. szazad mely megrendulest hozott Becsnek es sok kulturalis intezmenyenek. Politikai eroszak, haboru, kenyszeru attelepulesek es anyagi pusztulas formalta at gyujtemenyek es epuletek sorsat szerte Europaban. Az Albertina sem maradt kivul ezeken az esemenyeken; kovetkezmenyeik beirodtak az epiteszetebe, az igazgatasaba es az intezmenyi emlekezetebe.
A haboru utani helyreallitas es intezmenyi ujraepites idot, forrast, szaktudast es hosszu tavu kozossegi elhivatottsagot igenyelt. Restauratorok, muveszettorteneszek, muszaki szakemberek es vezetoik egyutt dolgoztak azon, hogy stabilizaljak a fennmaradt anyagot, es visszaepitsek a muzeum polgari szerepet. Az eredmeny nem egy megmerevedett emlekmu, hanem egy ellenallo, folyamatosan dolgozo intezmeny, ahol a megorzes nem lezart fejezet, hanem allando feladat.

Az utobbi evtizedekben az Albertina ugy ujitotta meg onmagat a mai kozonseg szamara, hogy kozben nem mondott le torteneti melysegerol. A felujitasok javitottak a latogatoi aramlast es az atlathatosagot, a bator programkinalat pedig tullepett a szuk szakmai kozonsegen. Ma sokan egy nagy modern vagy kortars kiallitas miatt erkeznek, majd ugyanazon a napon fedezik fel a torteneti gyujtemeny nyugodt erejet is.
Ez a ketes identitas az Albertina egyik legnagyobb erenye. Kepes nemzetkozileg ismert neveket bemutatni, mikozben fenntartja a rajzokkal, nyomatokkal es archiv anyagokkal vegzett aprolekos munkat. Eppen ez az egyensuly vonzza egyszerre az elso latogatokat es a visszatero helyieket, igy a muzeum nem egyszeri kipipalando pont, hanem Becs kulturalis ritmusanak visszatero allomasa.

Epiteszeti szempontbol az Albertina reteges utazast kinal: reprezentativ tortenelmi termeket, koncentralt galeriateret es olyan atmeneteket, amelyek felkeszitik a tekintetet a kulonbozo nezesi modokra. Az epuletben valo haladas gyakran koreografalt elmenynek hat, ahol a monumentalitas pillanatait csendesebb, intimebb talalkozasok kovetik a papirra keszult muvekkel.
Gyakorlati oldalon a latogatoi szolgaltatasok es az akadalymentesites folyamatosan javultak, bar a tortenelmi epuletek termeszetes korlatai nehol megjelennek. Elore tervezve, kulonosen a mobilitasi igenyek es a belepesi idopontok teren, jelentosen simabb latogatasi elmenyt kapsz. A jutalom egy olyan muzeumi nap, amely egyszerre elegans es emberkozeli lehet.

Keves muzeum agyazodik olyan szorosan a sajat varosa kulturalis szovetebe, mint az Albertina. Gyalogtavolsagban talalod a Becsi Allami Operat, a Musikvereint, a Kunsthistorisches Museumot, valamint szamos tortenelmi templomot, kavhazat es eloadohelyet. Ez a suruseg a muzeumi latogatast egy nagyobb varosi kompozicio reszeve teszi.
Az utazok szamara ez azt jelenti, hogy az Albertina akar egy teljes, muveszetre, zenere es epiteszetre epulo nap tengelye is lehet. A helyieknek pedig visszatero viszonyitasi pont, ahova uj kiallitas nyitasakor vagy egy ismeros terem uj hangulata miatt ternek vissza. A muzeum aktualitasa nem az elszigeteltsegbol, hanem a varossal folytatott allando parbeszedbol szarmazik.

A tudatos tervezes sokkal tobbet ad az Albertina elmenyhez, mint sokan gondolnak. Egy kiallitas nepszerusege erosen valtozhat evszak es alkoto szerint, es az idosavos belepes kulonbseget jelenthet nyugodt nezes es zsufoltabb latogatas kozott. Ha erkezes elott atnezed az aktualis programot, konnyebben tudsz priorizalni azok kozott a termek kozott, amelyek tenyleg erdekelnek.
A gyakorlatban gyakran a legegyszerubb mod mukodik a legjobban: foglalj idoben, valassz realis idopontot, es hagyj teret a lassu szemleletnek ahelyett, hogy minden termen vegigrohannal. Az Albertina figyelmet ker es figyelmet jutalmaz. Egyetlen galeria, amelyre tenyleg idot adsz, sokszor maradandobb emleket hagy, mint egy tulterhelt, rohanos utvonal.

Az olyan muzeumok, mint az Albertina, olyan kozbizalmat hordoznak, amely messze tulmutat a kiállitason. A rajzok es nyomatok erzekenyek a fenyre, a paratartalomra, a kezelesre es magara az idore. Az allagmegorzes ezert alapveto felelosseg, amely a latogato szamara gyakran lathatatlan, de minden latott mu mogott ott all.
A felelos gondnoksaghoz hozzatartozik az etikus gyarapitas, a proveniencia atlathatosaga es a korultekinto ertelmezes is. Ahogy a kulturalis intezmenyekkel szembeni elvarasok valtoznak, az Albertina is olyan kerdesekkel dolgozik, mint a tulajdonlas, a torteneti narrativak vagy a befogadas. Ezek a vitak egy egeszseges muzeumi kultura reszei: egyszerre teszik elszamoltathatova es ellenallova az intezmenyt.

Az Albertina egyik legnagyobb elonye, hogy termeszetesen kapcsolodik a kornyezo varosi elmenyekhez. A latogatas utan elsétalhatsz a Stephansdom iranyaba, megallhatsz egy klasszikus kavhazban, tovabb mehetsz a Secessionhoz vagy atsetalhatsz a MuseumsQuartierbe, idotol es hangulattol fuggoen.
Ha teljes kulturalis napot tervezel, a kornyek elegans kombinaciokat kinal: muzeum delelott, nyugodt ebed, este zene. Becs belso varosmagja eleg kompakt ahhoz, hogy ezek az atmenetek konnyednek hassanak, az Albertina pedig a kulturalis csomoponton fekvo elhelyezkedesevel idealis kiindulopont.

Vannak muzeumok, amelyek egyszer nagy hatast tesznek, majd lassan halvanyulnak az emlekezetben. Az Albertina sokszor ennek az ellenkezojet adja. Retegezett identitasa, egyszerre palota, kutatoi gyujtemeny es kortars kiallitohely, minden visszatereskor uj erteket hoz. Az uj bemutatok friss beszelgeteseket nyitnak, mikozben a torteneti keret folytonossagot ad.
Vegso soron az Albertina azert hat ma is elonek, mert nem tavoli oroksegkent kezeli a muveszetet. Elhúzodo talalkozaskent mutatja meg a mult es jelen, a tudomanyos pontossag es az erzelmi megszolitas, a fegyelmezett forma es a varatlan felfedezes kozott. Az ember tenyanyaggal tavozik, igen, de ennél tobbel is: egy elesebb nezessel. Ezert jonnek sokan egy hires kiallitas miatt, majd visszaternek minden alkalommal, amikor ujra Becsben jarnak.

Joval azelott, hogy a latogatok modern kiallitasokra vartak volna itt sorban, az Albertina arisztokrata lakhely es dinasztikus reprezentacios ter volt. Az epulet Becs varosszerkezete egyik legerosebben szimbolikus pontjan all, kozel a csaszari hatalomhoz, az udvari ceremoniakhoz es a kulturalis presztizs tengelyeihez. A 18. szazad vegen Szasz Tescheni Albert herceg es Maria Krisztina fohercegno olyan rezidenciava formalta a helyszint, amely nem csupan statuszt, hanem tudatos intellektualis onkepet is kifejezett, ahol a gyujtes politikai es kulturalis megszolalasforma lett.
Ezt az eredetet az teszi kulonosen izgalmassa, hogy sosem puszta diszitesrol szolt. A rajzok es nyomatok gyujtese mar koran komoly tudomanyos ertekkel birt, es ezzel az elhivatottsaggal alapozodott meg az Albertina kesobbi jelentosege. Ezek a serulekeny lapok, amelyek gyakran kevesbe latvanyosak, mint a monumentalista olajfestmenyek, a legintimebb nyomait orzik a muveszi gondolkodasnak. Ebben az ertelemben az Albertina tortenete egy eros modern gondolattal indul: a vazlat, a vonal, a kiserlet es a muvesz kezenek kereseset erteknek tekinteni mar a vegso mestermu elott.

Az Albertina megertesehez magat Becset is erteni kell: olyan varost, ahol a diplomacia, a zene, az epiteszet es a gyujtesi kultura melyen osszefonodott. A Habsburg korban a muveszet egyszerre tobb szerepet toltott be. Hatalmat jelenitett meg, muveltseget mutatott, szovetsegeket erositett, es a birodalmi kifinomultsag kepet formalta. A gyujtemenyek ezert nem maganhobbinak szamitottak, hanem legitimacios es emlekezetpolitikai eszkozoknek.
Ebben a kozegben az Albertina olyan helye valt, ahol a szakertoi tekintetet modszeresen gyakoroltak. A muveket megszereztek, rendeztak, tanulmanyoztak es ertelmeztek, olyan figyelemmel, amely mar elorevetitette a modern muzeumi gyakorlatot. A gyujtemenyt formalo udvari kornyezet mellett legalabb ilyen fontos volt azok kivancsisaga, akik hittek abban, hogy a rajzok es nyomatok nagy civilizacios torteneteket kepesek elmondani. Ez a presztizs es kutatas kozti egyensuly ma is az intezmeny identitasanak magja.

Sok nagy europai muzeumhoz hasonloan az Albertina is hosszu atalakulas soran lett dinasztikus birtokbol nyilvanos kulturalis intezmeny. Ez a valtozas nem egyik naprol a masikra tortent. Politikai torzulasok, intezmenyi reformok es a nyilvanossagrol alkotott elkepzeles atalakulasa formalta. Ahogy a birodalmi rendszerek visszahuzodtak, a korabban elit korokre korlatozott gyujtemenyek fokozatosan kozos varosi eroforrassa valtak.
A szelesebb kozonseg fele valo nyitas meghatarozo fordulatot jelentett a kulturalis tortenetben. Nem csupan a hozzaferes valtozott, hanem a muvek tarsadalmi szerepe is: amit korabban kevesen lathattak, ma diakok, csaladok, utazok es kutatok tanulmanyozhatnak, vitathatnak es elvezhetnek. Az Albertina egyszerre lett archivum es talalkozasi pont: orzi az orokolt ertekeket, kozben uj nyilvanos jelentest termel.

Az Albertina grafikai gyujtemenye vilagszinten az egyik legnagyobbra tartott, es ennek jo oka van. A rajzok es nyomatok ritka tisztasaggal mutatjak meg a muveszi folyamatot: a hezitalast, a modositasokat, a vonal nyomasat, a kez sebesseget es a szandekot. Ami a kesz festmenyen gyakran eltunik, az a papiron meg lathato marad. Itt a muveszi gondolat szinte beszelgeteskozelsegbe kerul.
A gyujtemeny evszazadok alatt olyan anyagga nott, amely technikak, hordozok es esztetikai hangsulyok valtozasat terkepezi fel. Reneszansz pontossag, barokk teatralitas, 19. szazadi kiserletezes es modern toredekesseg egyszerre van jelen benne. A kutatok szamara az ilyen allomanyok nelkulozhetetlenek az attribuciohoz es a hatastortenetekhez; a latogatok pedig egy ugyanilyen fontos ajandekot kapnak: azt az erzest, hogy a muvesz elso szikrajahoz allnak kozel, nem csupan a veglegesitett eredmenyhez.

Az Albertinat gyakran ikonikus nevekkel azonositjak, valodi ereje azonban a hires muvek es a gondosan felepitett kuratori gondolkodas dialógusaban rejlik. Egy kiemelkedo darab uj melyseget kap, ha elokeszito tanulmanyok, kevesbe ismert kortarsak vagy tematikus ellenpontok melle kerul, amelyek megvilagitjak a tortenelmi kontextust. Itt valik lathatova a kuratori intelligencia.
Az Albertinaban a szakertoi szemlelet nem all meg a csodalatnal. Hozzatartozik az attribucios vita, a proveniencia kutatas, az allagmegorzes tudomanya es olyan kiallitastervezes, amely egyensulyt tart a kozonsegbarat ertelmezhetoseg es a tudomanyos pontossag kozott. Az intezmeny tekintelye nem csak abbol fakad, hogy mije van, hanem abbol is, hogyan ertelmezi es adja tovabb ezt az orokseget minden uj nemzedeknek.

A 20. szazad mely megrendulest hozott Becsnek es sok kulturalis intezmenyenek. Politikai eroszak, haboru, kenyszeru attelepulesek es anyagi pusztulas formalta at gyujtemenyek es epuletek sorsat szerte Europaban. Az Albertina sem maradt kivul ezeken az esemenyeken; kovetkezmenyeik beirodtak az epiteszetebe, az igazgatasaba es az intezmenyi emlekezetebe.
A haboru utani helyreallitas es intezmenyi ujraepites idot, forrast, szaktudast es hosszu tavu kozossegi elhivatottsagot igenyelt. Restauratorok, muveszettorteneszek, muszaki szakemberek es vezetoik egyutt dolgoztak azon, hogy stabilizaljak a fennmaradt anyagot, es visszaepitsek a muzeum polgari szerepet. Az eredmeny nem egy megmerevedett emlekmu, hanem egy ellenallo, folyamatosan dolgozo intezmeny, ahol a megorzes nem lezart fejezet, hanem allando feladat.

Az utobbi evtizedekben az Albertina ugy ujitotta meg onmagat a mai kozonseg szamara, hogy kozben nem mondott le torteneti melysegerol. A felujitasok javitottak a latogatoi aramlast es az atlathatosagot, a bator programkinalat pedig tullepett a szuk szakmai kozonsegen. Ma sokan egy nagy modern vagy kortars kiallitas miatt erkeznek, majd ugyanazon a napon fedezik fel a torteneti gyujtemeny nyugodt erejet is.
Ez a ketes identitas az Albertina egyik legnagyobb erenye. Kepes nemzetkozileg ismert neveket bemutatni, mikozben fenntartja a rajzokkal, nyomatokkal es archiv anyagokkal vegzett aprolekos munkat. Eppen ez az egyensuly vonzza egyszerre az elso latogatokat es a visszatero helyieket, igy a muzeum nem egyszeri kipipalando pont, hanem Becs kulturalis ritmusanak visszatero allomasa.

Epiteszeti szempontbol az Albertina reteges utazast kinal: reprezentativ tortenelmi termeket, koncentralt galeriateret es olyan atmeneteket, amelyek felkeszitik a tekintetet a kulonbozo nezesi modokra. Az epuletben valo haladas gyakran koreografalt elmenynek hat, ahol a monumentalitas pillanatait csendesebb, intimebb talalkozasok kovetik a papirra keszult muvekkel.
Gyakorlati oldalon a latogatoi szolgaltatasok es az akadalymentesites folyamatosan javultak, bar a tortenelmi epuletek termeszetes korlatai nehol megjelennek. Elore tervezve, kulonosen a mobilitasi igenyek es a belepesi idopontok teren, jelentosen simabb latogatasi elmenyt kapsz. A jutalom egy olyan muzeumi nap, amely egyszerre elegans es emberkozeli lehet.

Keves muzeum agyazodik olyan szorosan a sajat varosa kulturalis szovetebe, mint az Albertina. Gyalogtavolsagban talalod a Becsi Allami Operat, a Musikvereint, a Kunsthistorisches Museumot, valamint szamos tortenelmi templomot, kavhazat es eloadohelyet. Ez a suruseg a muzeumi latogatast egy nagyobb varosi kompozicio reszeve teszi.
Az utazok szamara ez azt jelenti, hogy az Albertina akar egy teljes, muveszetre, zenere es epiteszetre epulo nap tengelye is lehet. A helyieknek pedig visszatero viszonyitasi pont, ahova uj kiallitas nyitasakor vagy egy ismeros terem uj hangulata miatt ternek vissza. A muzeum aktualitasa nem az elszigeteltsegbol, hanem a varossal folytatott allando parbeszedbol szarmazik.

A tudatos tervezes sokkal tobbet ad az Albertina elmenyhez, mint sokan gondolnak. Egy kiallitas nepszerusege erosen valtozhat evszak es alkoto szerint, es az idosavos belepes kulonbseget jelenthet nyugodt nezes es zsufoltabb latogatas kozott. Ha erkezes elott atnezed az aktualis programot, konnyebben tudsz priorizalni azok kozott a termek kozott, amelyek tenyleg erdekelnek.
A gyakorlatban gyakran a legegyszerubb mod mukodik a legjobban: foglalj idoben, valassz realis idopontot, es hagyj teret a lassu szemleletnek ahelyett, hogy minden termen vegigrohannal. Az Albertina figyelmet ker es figyelmet jutalmaz. Egyetlen galeria, amelyre tenyleg idot adsz, sokszor maradandobb emleket hagy, mint egy tulterhelt, rohanos utvonal.

Az olyan muzeumok, mint az Albertina, olyan kozbizalmat hordoznak, amely messze tulmutat a kiállitason. A rajzok es nyomatok erzekenyek a fenyre, a paratartalomra, a kezelesre es magara az idore. Az allagmegorzes ezert alapveto felelosseg, amely a latogato szamara gyakran lathatatlan, de minden latott mu mogott ott all.
A felelos gondnoksaghoz hozzatartozik az etikus gyarapitas, a proveniencia atlathatosaga es a korultekinto ertelmezes is. Ahogy a kulturalis intezmenyekkel szembeni elvarasok valtoznak, az Albertina is olyan kerdesekkel dolgozik, mint a tulajdonlas, a torteneti narrativak vagy a befogadas. Ezek a vitak egy egeszseges muzeumi kultura reszei: egyszerre teszik elszamoltathatova es ellenallova az intezmenyt.

Az Albertina egyik legnagyobb elonye, hogy termeszetesen kapcsolodik a kornyezo varosi elmenyekhez. A latogatas utan elsétalhatsz a Stephansdom iranyaba, megallhatsz egy klasszikus kavhazban, tovabb mehetsz a Secessionhoz vagy atsetalhatsz a MuseumsQuartierbe, idotol es hangulattol fuggoen.
Ha teljes kulturalis napot tervezel, a kornyek elegans kombinaciokat kinal: muzeum delelott, nyugodt ebed, este zene. Becs belso varosmagja eleg kompakt ahhoz, hogy ezek az atmenetek konnyednek hassanak, az Albertina pedig a kulturalis csomoponton fekvo elhelyezkedesevel idealis kiindulopont.

Vannak muzeumok, amelyek egyszer nagy hatast tesznek, majd lassan halvanyulnak az emlekezetben. Az Albertina sokszor ennek az ellenkezojet adja. Retegezett identitasa, egyszerre palota, kutatoi gyujtemeny es kortars kiallitohely, minden visszatereskor uj erteket hoz. Az uj bemutatok friss beszelgeteseket nyitnak, mikozben a torteneti keret folytonossagot ad.
Vegso soron az Albertina azert hat ma is elonek, mert nem tavoli oroksegkent kezeli a muveszetet. Elhúzodo talalkozaskent mutatja meg a mult es jelen, a tudomanyos pontossag es az erzelmi megszolitas, a fegyelmezett forma es a varatlan felfedezes kozott. Az ember tenyanyaggal tavozik, igen, de ennél tobbel is: egy elesebb nezessel. Ezert jonnek sokan egy hires kiallitas miatt, majd visszaternek minden alkalommal, amikor ujra Becsben jarnak.